Forster, delfinekkel 29th Oct 2004

Pentek Egyre kozelebb vagyunk Sydneyhez!!! Mar csak haromszaz, vagy meg kevesebb km, es egyre kevesebb nap. Lassan az ut felehez kozeledunk, es eleg fura erzes, hogy egy teljesen mas kulturaba megyunk majd, ahol maskepp kell elni, mashogy neznek ki az emberek, es egeszen maskent gondolkodnak, mint itt.
Azert van meg harom napunk, es egy csomo erdekes dolog itt, mielott visszaerunk Sydneybe, es dolgozni kezdunk, eladjuk a lakasunkat, amiben eltunk ket honapig, es hatunkra vesszuk ujra a hatizsakot...
Szoval a nap reggele megint uton ert minket, ujabb km-ek del fele, szep napsutesben ugyan, de azert reggeli huvosben.
Utunk kozben egy kisebb kiterot tettunk Tareeba, mert szerettunk volna Jutkanak szulinapjara valami meglepetest csinalni, ki is talaltuk mar jo regen, hogy a kepekbol kereteztetunk neki egy parat, mondjuk szerintem a vizesesek szepek lettek, es azt szereti Jutka, meg lattak ok is. Szoval a varosba erve ebedeltunk a Subway nevu szendvicsezos helyen, 12.40 ert jo dragaert vettunk ket elfogadhato meretu szendot. Jo nem olyan borzalmas draga, de osszehasonlitva azzal, hogy napi 6 dollarbol elunk kajailag, azert sok. Ebed utan irany a bevasarlokozpont, nem sok idot akartunk itt tolteni, kinyomtattuk a digitkepeket, aztan keretet kerestunk. Talaltunk egy szepet, aztan meg vasaroltunka Woolworthben aztan irany tovabb, mert Forsterben varnak a delfinek.
Delutan ketto volt, amikor megerkeztunk Forsterbe, ez egy nagyon kedves obol mellett fekvo hely, egy masik varossal ossze van kotve egy hid altal, gyonyoru ahogyan vizszintesen hullmazik a hid az obol felett. Az idoval nem volt szerencsenk, ahogy leparkoltunk, es kiszalltunk az autobol, elkezdett szemerkelni az eso, es borus volt az eg, azt ereztem, hogy este hat ora van mar. Setalni indultunk, de az eso miatt visszahuzodtunk a kocsiba. Nem messze a parkolotol egy bolban horgaszcsalikat lehetett kapni, vettunk Daninak tintahalat. Aztan ellatogattunk a visitor Ibe. A delfinekrol nem kerdeztuk a neneit, de a halakkal kapcsolatban kiderult, hogy egy nagyszabasu horgaszverseny van eppen, es amit fogna harom nap alatt, azt egy nagy akvariumban a kikoto mellett kiallitjak. Es hogy vasarnap fel ironman verseny lesz, azaz triatlon.
Kimentunka kikotobe, Dani egeszen beleszeretett. Kedves hely, parti setany pelikanokkal, nagy kovekkel a vizben. Mikozben horgaszott vegul, en ragasztottam. (csakazertis elmondom, megha Kismarkus nem is kivancsi ra:-))
Egy ora mulva Dani azzal jott vissza, hogy elvitte a viz az osszes horgat, meg sulyat, es fogott egy kis halat, de visszaengedte, aztan latott delfineket uszni felfele az obolben. Es nem szolt!!!
Kimentem vele az obol bejaratahoz, es az oceanban rogton meglattunk vagy 8-10 delfint, jatszottak a hullamokon. Gyonyoruek, es hihetetlen, hogy itt es igy... Mennyivel mas itt elni, setalsz egyet csak ugy, es delfineket latsz? Nalunk orulok, ha van madarcsicserges a varosban neha.
Lassan ment le a nap, es hatarozottan hideg is volt, rajtam hosszunadrag, pulcsi, meg melleny is, es a delfinek a part kozelebe jottek egeszen., ezert meg maradni szerettem volna. Sotetben pedig nem lehet vacsit fozni, vagy maceras, igy hideget ettunk a delfinnezes utan a kocsiban. Gondolkoztunk, hogy elinduljuk e tovabb, vagy maradjuk, de a varosban nem volt ingyenes alvohely, csak nehany kmrel arrebb. Volt viszont egy kemping, de mar annyira nincs penzunk, hogy ez szoba sem jott.
Sotetben ertunk az ingyenhelyre, ez 20kmrel volt delebbre Fostertol, de igazabol egy klub epuletenek a parkoloja volt, es nagy elet volt odabenn, a parkoloban meg sok auto. Biztosan nem tunt volna fel senkinek ha itt maradunk, de megsem volt hozza sok kedvunk.
Kineztem a kovetkezo helyet, es nagyon orultem, mert csak 8kmre volt tolunk. Legalabbis ugy hittem. Aztan ugy 15km mulva kiderult, hogy valamit elnezhettem, mert meg vagy 40km van hatra, de mar nem akartunk visszafordulni. Lelkiismeret furdalasom volt, mert Dani nagyon szeretett volna Forsterben maradni, es nekem sem volt ellene kifogasom. Igy viszont biztosan nem megyunk vissza mar.
Sajnos az ut egy erdoben vezetett, itt mondjuk mindenfele oblok vannak, meg a termeszet korbe, es jo lett volna latni vilagosban, mert gyonyoru lehet. Es megtortent. Egy auto jott velunk szembe, a szemunkbe vilagitott, mert a reflektort kikapcsolni valoszinuleg maceras, mindegy, jol megijedtem, aztan mire kimondhattam volna, hogy `hal Istennek semmi sem tortent, egy kis possum rohant at a jobb oldalrol, majd megtorpant a mi fenyunkre. Csak azt erztem, ahogyan a jobb oldal megemelkedik... Mindketten remegtunk, nagyon rossz erzes volt, en nem talaltam szavakat, Dani meg csak annyit mondott: Most kezdjem el ecsetelni, milyen lehetosegeink lettek volna meg? Amikor en egy kicsit megnyugodtam, lattam rajta, hogy o sincs jol, de meg vagy 10km hatra volt. Amikor vegre megerkeztunk a Pacific highway melletti ingyen alvohelyre, megbeszeltuk, hogy valahogy eltemetjuk holnap reggel.
Hallottam amikor Dani almaban felkiallt.