Dani 28, hosszunyakuak faluja (vege hianyzik) 1st Dec 2004

Szerda Reggel eleg koran keltunk, mert szerettunk volna ha lehet egy egynapos turara menni, megnezni a hilltribeok kozul a hosszunyaku embereket, akik a burmai hatar kozeleben elnek, inkabb atjottek onnan, mert ott zargatjak oket, itt viszont eleg jol elnek. Foelg persze a bamesz turistakbol, de ez mar csak ilyen, ha valami olyan mas, mint ok...
Szoval felkeltunk, es mivel en azt hittem, Dani mar a mai estet mashol szeretne tolteni, osszepakoltam, de mindent, indulasra kesz allapotba. O meg nagy szemekkel nezte az igyekezetemet, nem ertette mi tortenik, nem szoktam en ilyen rendes lenni, ha pakolasrol van szo, inkabb az utolso pillantra hagyok mindent. Aztan mondta, hogy hova hova? Ma nem megyunk meg el... Na mindegy, legalabb rend van, es indulhatunk, amikor csak akarunk.
Az amerikaiak azzal jottek vissza, mire mi vegeztunk, hogy megis maradnak egy napot meg, nem tudom pontosan miert... Kerdeztuk toluk van e kedvuk velunk tartani, de ok inkabb mas programot terveztek. Felpattantunk hat a motorra, hogy megnezzuk van e egynapos kirandulas, de a kozeli uirodaban semmi nem volt. Tovabbmentunk, aztan Dani hirtelen kitalalta, hogy wcre kwll mwnnie, menjek, keressem meg hatah van valahol lehetoseg. Elindultam, de ut kozebn belefutottam az amcsikba, akik reggeliztek a kozelben. Leultem hozzajuk, vartam Danit, amig megjott beszelgettunk.
A buszpalyaudvarhoz kozel vegul talaltunk egy kisebb ceget, akik visznek embereket egynaposra, de irto draga, fejenkent 1250 baht, igy elgondolkoztunk, menjunk e inkabb maganszervezesben, de nem talaltunk a buszpalyaudvaron senkit, eki segiteni tudott volna. Igy inkabb visszamnetunk ahhoz a kis irodahoz, ahol nem volt egynapos, legalabb megkerdezni, mikor megy a busz Mao Hong Sonba, ahonnan mar csak egy ugras a falu... A bacsi nagyon kedves volt, de arra probalt rabeszebni, hogy akkor jarunk a legjobban, ha motorral megyunk, mert ugy a leggyorsabb, meg a legolcsobb. Hozzateszem, a varos innen 108km, a falu onnan meg 15, az osszesen 246! Mindezt egy kismotorral, kanyargos hegyi utakon, ugy, hogy mar tegnap attol a 100tol is szetment a fenekunk, meggondolando.
Viszont ez az, amit mindenkeppen szerettem volna latni, ilyen nincs sok helyen, Thaifoldon pedig itt egyedul. Egyre lelkesebbek lettunk, a vegen meg az amcsikat is megkerdeztuk, jonnek e, Bill erdeklodott, aztan Sandy lebeszelte a fiukat, neki eleg volt a tegnap... Emiatt aztan meg lelkesebbekke lettunk, mert ha mar kihivas is, akkor utanunk a vizozon. Elmentunk meg tankolni egyet, sajna a melegebb ruhakert nem ugrottunk be a szallasra, kesobb meg is bantuk, pedig utba is esett. Vettem reggelit, kis vizet, aztan hajra.
Az ut eleje teljesen siman ment, bar a szerpentines kanyargos uton mindig kicsit feszultebben ucsorgok Dani mogott, aki viszont nagyon jol vezet. Az ut egyharmada alatt ket lapositott kigyot is lattunk az uttesten... Nem szeretnek este hangokat hallgatni az erdoben, koszonom, egyszer eleg volt. Es nem is tudtam, hogy vannak kigyok errefele. Lehet hogy csak siklok voltak, bar ketlem.
Ameddig tegnap voltunk, eleg hamar eljutottunk, aztan ugy dontottunk, megallunk es veszunk valami meleg ruhat, mert befagy a poponk a mocin. Kaptam egy csodaszep se nem piros, se nem narancs szinu polar kapucnis pulcsit, Daninak meg vettunk kesztyut, 100% polieszter, meg egy hosszuujju polot. Igy mar kicsit konfortosabb volt. A masodik ketharmad felenel konyorogtem, hogy alljunk meg, hadd erezzem ujra, hogy van labam, annyira zsibbadtak. Dan mondta is, lehet hogy direkt tervezik ilyen kenyelmetlenre az uleseket... Ahol megalltunk, Lahu nep arusitotta handmade portekait, ez kevesbe volt erdekes, annal inkabb a kilatas. Hatalmas erdos hegyek, koztuk volgy, ez igy meg nem hangzik erdekesebbnek, mint otthon, de tenyleg teljesen mas, be lehet latni az egesz tajat innen fntrol, majdnem olyan, mint Dobogokonel, csak a hegyek tenyleg hegyek...
Tovabbindultunk, surun gondoltam kozben arra, hogy biztos akarom e en ezt, foleg amikor elfogyott az egyik sav, mert frissen aszfaltoztak, es egy savban kellett elfernie mindenkinek, a kanyarokban is, amik nem voltak igazan belathatoak. Maradt meg egy kis osveny az ut kulso iven, inkabb azt valasztottuk, mint a szembeforgalmat. Nagyjabol ket es fel ora multan ertunk vegre Meo Hong Son ba, ahol szabalyszeruen leugrottunk a motorrol... Ekkor meg nem tudtam hogyan fogunk hazakeveredni, mert majdnem biztos voltam benne, hogy nem akarok soha tobbet motort latni.
Csitult ez az erzes, miutan megebedeltunk, jo csipos volt a kaja, en kesudios csirket ettem, ha lehet a kedvencem, Dani meg piritott rizst, szokas szerint. Egy fel orat ucsorogtunk, aztan megprobaltuk kideriteni, merre laknak a hosszunyakuak. Az etteremben az egyik nenei azt mondta balra, a masik, hogy jobbra induljunk. Ez igy nehez lesz, ugyhogy atmentunk a szemben levo helyre, ahol europai arcu emberek is voltak, toluk kerdeztuk, itt elokerult meg egy terkep is amirol kiderult a helyes irany. Nekivagtunk, bar mar keves volt az uzemanyagunk, biztunk benne, hogy nincs messze, es gyorsan odaerunk. 15km volt, es mar a pirosban a mutato, de sikerult. Az ut itt nem volt olyan kanyargos, mint eddig, es az izgatottsagtol nem is ereztuk, hogy nehez ulni a motoron. Az ut menten mindenhol rizsfoldek, emberek dolgoztak rajta jellegzetes kalapban, valahol tuzeltek is, igy az egesz taj meseszerunek hatott, a bambusz hazakkal a mezokon, ahova a tuzo nap elol menekulnek husolni pihenni munka kozben az emberek. Egy elagazasnal aztan egy tablaba futottunk, amin rajz mutatta, hogy a hosszunyakuak merre talalhatoak. Meg egy kisebb falun mentunk keresztul, aztan ujabb tabla, majd sorompo, majd ujabb tabla, ujabb sorompo, es meg ket tabla. Aztan izgi foldut, eleg docogos, de itt mar lattunk noket, kosarral a fejukre kotve, nepviseletben, amit eddig meg nem lattunk mashol. A falu hatara elott kicsivel ujabb katonai sorompo, nevet kell fuzetbe irni, ugy engednek tovabb, aztan meg egy kis zotyoges, es megerkeztunk a parkoloba, ahol le kell tenni a jarmuvet, mert innen mar csak gyalogosan lehet tovabbmenni. A falu kozvetlen bejarata elott ujabb katonak, megint nev felir, es mehetsz. Szerintem vigyaznak a nepekre itt, mert ezek amolyan vandornepseg, Burmabol jottek at, es mennenek tovabb, ha a katonak nem tartoztatnak fel oket. Meg nyilvan vedik is oket, annyi a turista errefele... Mondjuk ebbol elnek.