Chiang Mai, Loi Khratong 26th Nov 2004

Pentek. Reggel nehezen keltunk, vegul 12 korul lementunk reggelizni. Egy europai kinezetu helyre ultunk be, ahova ki volt irva, hogy nonprofit, es a nyereseget gyerekek oktatasara forditjak! Ez jol hangzott, tenyleg olyan is volt, nagyon finom bagelt ettunk rantottaval... A szomszed asztalnal ult egy kanadai par, meg egy csaj, aki veluk volt. Elkezdtunk beszelgetni, mindenfelerol, ami annyira magaval ragadott minket, hogy kb. fel 3 volt, mire ugy dontottunk, hogy most mar menni kene, ha vmit akarunk ma csinalni. A terv allatkert, meg templom a hegytetejen volt. Az ido viszont elegge gyanus volt, logott az eso laba, uhogy kis huzavona utan ugy dontottunk, hogy inkabb internetezunk. Ugyhogy a delutant ujfent egy intenetkavezoba toltottuk chatelve minden mozdithato ismerosunkkel, folrg Gergovel, Aczel Baluval, Andival, Guy-jal. Kozben kint zuhogott-csoporgott az eso, de ez nem zavarta a fesztivalra keszuloket, hogy kulonbozo petardakat es tuzijatekokat lodozzenek, amivel halara remisztettek minket. Nagyon lelkiismeretfurdalassal, hogy mar megint elment a nap vegul 7 korul hazamentunk es felvettuk az esokabatokat, hogy legalabb a fesztivalt ne szalasszuk el. Kisetaltunk a karneval fo utvonalara, ahol a kulonbozo kornyezo faluk/iskolak csoportjai haladtak kisebb nagyobb diszes jarmuvekkel kiserve. Oket kovetve lesetaltunk egeszen a folyoig, ami egy feloras seta. Ott mar fulsiketito volt a petardazaj. A hid labanal voltak bambuszbol keszult stegek felallitva, ahonnan az ut mellett vett uszo viraghajokat vizreeresztettek az emberek. Nagy volt a tomeg, de mi is megtalatuk a mi kis hajonkat. Bambuszszeletre rogzitett viragszirmok, meg gyertya, meg fustolo alkotjak. KAptunk kolcson az arusnenitol gyufat, aztan lementunk a stegre es utnak engedtuk. Nagy szam, de egve maradt a gyertya, amig szemmel tudtuk kovetni. Most tudok magyarul ékezettel irni, a fáradt olvasók kedvéért :-). Még mindig esett ay esõ, de ennek ellenére még átsétáltunk a folyó túloldalára. Igayából ott is csak az ünnepi sokadalom volt, és Kinga már azért nagyon elfáradt, uhogy visszaindultunk. Jó félóra séta után hzaértünk es bedõltünk az ágzba. A szomszéd bárból hallatszó irtóyatos hamis karaoke álomba ringatott minket.

Fesztival, gyogyulgatas 25th Nov 2004

Csutortok Reggel a mar megszokott menetrend szerint, ebredes, Dani el, reggelihozatal... Annyiban volt ma mas, hogy kaptam gyonyoru Orhideat a piacrol, otthon mondjuk egy ilyen csokor kb 5-6 ezer Forintba kerult volna, itt 50 forintert vette dani. Persze ezt csak veletlenul arulta el, amikor mondtam neki, hogy milyen draga holmit hozott. Ezenkivul ettunk ananaszt, gorogdinnyet, Kaptam ezres C vitamint, meg Neocitrant, ugyhogy mostmar ideje lenne meggyogyulni...
Vegere ertem a konyvemnek, Dani is szivesen olvassa amit vett, igy toltjuk a delelottoket. Ahelyett, hogy varost neznenk, vagy kirandulnank. Kicsit lelkiismeret furdalasom is van emiatt, de ha nem megy, akkor nem megy. Probaltam ravenni Danit, hogy legalabb lassan setaljunk egy kicsit, de ugy tunik, neki is jolesik egy kicsit egyhelyben lenni, es semmit nem csinalni. Teny, hogy lassan nagy honapja, allando mozgas van...
Ennek ellenere azert del korul megis osszeszedtuk magunkat, es ha nem is messzebb, de az utazasi irodaba a hotel foldszintjere levandoroltunk. Vannak ugynevezett trekking programok, ket vagy harom napos turak a kornyeken, falvakba, ahol hegyi torzsek elnek, pl a hosszunyakuak, akik Burmabol jottek at ide, nekik pl. karikak vannak a nyakukon, es a kozhiedelemmel ellentetben le tudjak venni ejszakara, es nem torik el a nyakuk.
Rajtuk kivul meg el itt negy fo torzs, mindnek mas nyelve, es szokasai vannak... Erdekesen hangzik, kiveve, hogy meg nem erzem eleg erosnek magam a hegymaszashoz sajnos...
De annyit kideritettunk, hogy vasarnap, hetfon, es kedden indulnak a haromnapos turak, es nagyon szimpi volt a kislany, meg az egesz szervezes jonak tunt, ugyhogy ugy dontottunk nem keresunk masik ceget. Ezekkel az irodakkal tele van az egesz varos, es atlathatatlan a tengere a kinalatokank. Es ki tudja megbizhatoak e vagy sem, a megerzesunkre hagyatkozunk ezuttal. meg nincs kedvunk ezzel farastani magunkat...
Nos, miutan ez megvolt, meg beszelgettunk a lannyal, mit tud a Loy Khratong fesztivalrol, adott nehany jo tippet, merre menjunk, mit erdemes megnezni...
Reggeliztunk, illetve ebedeltunk az utcaban, ahol lakunk, de nem volt tul finom, nem jovunk tobbet ide...
Ebed utan elvittuk a szennyesunket mosatni, nagyon kedves, mosolygos neniknel hagytuk, majdnem ket kilot mosnak 200 forintert. Nem kell belehalni. Holnapra lesz keszen. Utba esik a francos internetezohely, ahol megint sikerult vagy negy orat ulni, beszelgettem Apaval, meg Andival, Dani is mindenkivel... A naplo meg csak var szegeny, majd holnap remelem megalljuk, hogy ne csevegjunk...
Sotetedett, mikor elindultunk a fesztivalra, a kispatak partjara, ahol mar ket napja epitgetik a szinpadot a nagy esemenyre. Az uton mindenhol a boltok elott kis mecsesek voltak kirakva, es a levegoben is egy par papirlampast lattunk. Ezek a Loy Khratong fenyunnepseg kellekei, amit az evnek ebben a szakaszaban teliholdkor unnepelnek, ugy hogy kis mecseseket raknak a vizre viragkoszoruban, es nagy papirlampionokat engednek fel az egbe, amire rairjak a kivansagaikat, azt remelve, teljesul.
A teren nagy forgatag, ennivalos bodek, lampionarusok mindenfele, es lassan gyult a tomeg, (kis tulzassal) a szinpad elott. Ettunk, kozben elkezdett esni az eso. A boltos bacsi a fejunk fole tett egy esernyot, allot, jo nagy volt, igy sokan alafertunk. Amikor kicsit alabbhagyott, elsetaltunka ter sarkaig, hatha arra is van valami erdekes, de az emberek csak a ter iranyaba jottek, inkabb mi is visszafordultunk. Volt meg ures szek, persze, mert vizesek voltak kulonben, letorolgettuk, leultunk. Nemsokara kezdodott is a musor, tancosok leptek fel, nem tul virgonc nepseg ez, lassu, kimert mozdulatok, Dani nem is birta sokaig csendben figyelni...
Aztan egy szepsegkiralynovalasztas fele lett a musorbol, sok lany vonult fel, egesz piciktol a nagylanyokig, szep ruhaba oltozve, mondhatnank nepviseletben, a legtobb kislanynak magassarku cipo a laban es kisminkelve... Jottek, bemutatkoztak, mentek.
Volt egy apro kicsi lany, hihetetlen ahogy mozgott, szepen lassan, gyonyoru mozdulatokkal. olyan volt, mint egy nagyon kepzett szineszno. mindenki csodajara jart... Mi is. Azert a gyerekemet nem szivesen latnam egy ilyen showmusorban...
Az eso kozben neha eleleredt, de nem volt veszes, nem foglalkoztunk vele.
Az eloadas ugy 10kor erhetett a vegere,utana a kis teren at akartunk hazamenni, itt is mindenfele etelarusok voltak, akik tobbek kozott szaritott kukacokat, meg bogarakat arusitottak. Egy feher pasi vett elottunk egy hatalmas, vagy 10cmes csotanyt, es a baratjaval lefenyykepeztette magat, ahogy befalja. Na Daninak se kellett tobb, o is ki akarta probalni... Hat mit ne mondjak, mondtam neki uatan, hogy elobb mosson jol fogat, aztan puszilgasson... Da azert lefenykepeztem. Az esti piacon keresztul setaltunk a hotelhez. Ez itt nagyon kulturalt, kovezett uton a foldre pakolva mindenfele kezmuves dolgot lehet kapni, eleg olcson, es egesz szepeket. Hazaerve meg megettem a mezeshagymat, nagyon vacak, remelem hasznal, mara nem ereztem az attoro hatasat... Dani meg olvasott egy jodarabig, en zuhanyzas utan elajultam a faradtsagtol.

Natha 24th Nov 2004

Szerda Arra keltem reggel, hogy be van dugulva az egesz arcom, es eleg rossza a kozerzetem. Probaltam kifujni az orrom, de nem ment, inkabb visszafekudtam, hatha jobban leszek. De nem. Dani nagyon jol fogadta, amikor mondtam, hogy en ma sehova, inkabb az agyban pihengetnek, mondta, hogy semmi gond, van idonk, es emmi ertelme erolkodni, ha rosszul vagyok. O viszon teleg ehes volt, lement hat reggelizni egyedul, a szomszed etterembe. Kaptam egy konyvet, hogy ne unatkozzak, es mire Dani visszajott, mar a negyvenedik oldalon tartottam. Nem kulonosebben magasroptu, de legalabb sztori, es magyarul van. Ha ilyan lendulettel olvasok, ma vegzek is vele...
Kaptam gyumolcssalatat, de mezet tettek ra, ami most jot tesz, de nem nagyon szeretem, igy is eleg edes a gyumolcs. Jol kiontottuk a levet a foldre, igy most ragad a padlo...
Dani ingert kapott, hogy olvasson, de mivel nem volt konyve, megint elment vasarolni, kozben en ATztem, hogy gyorsabban gyogyuljak, biztosan segit.
Hozott Dani konyvet, meg forro vizet, bevettem egy neocitrant, aztan megint olvasgattunk. Ebed idoben elaludtam, es harom korul ebredtem, Dani nagyon jo konyvet valaszthatott, ha nem panaszkodott, hogy ehes, es egyunk. Azert mar en is megeheztem,ami jo hir, feloltoztunk, es elindultunk enni,meg internetezni. Egy jobb helyen ettunk, nagyon jot, vegre kezd kerekedni az ittlet, csak azzal nem vagyok megbekelve egyelore, hogy eleg sokat koltunk, ahhoz kepest, amit kituztunk.
Ebed utan a piacon vettunk mezet meg hagymat, hogy a csodakoktelt megcsinaljuk nekem este,hatha attol tenyleg jobban leszek, mert a kozerzetem az eves utan mar jobb volt, csak az egesz fejemet erzem bedugulva...
A piacrol csinaltunk vegre kepeket, elkezdett erdekelni, mi van itt... Eddig nem sok kep keszult, annyira nehezen megy nekem az atallas. Dani halistennek jobban viseli ezeket a hirtelen valtasokat, o jol van, de o sem fenykepez, mert megszokta, hogy azt en csinalom.
Rengeteg olyan gyumolcs van, amit nem is ismerunk, meg zoldseg,es halak, meg nyuzott beka, meg kukacok... Na ez utobbiak nem nagyon vonzoak. A piac bejaratanal egyenpolos forgatagot talaltunk, akik egy muanyagarusitostand elott rikoltoztak, lathatoan egy outdoor trening tarsasaga. Egy fickoallt kijjebb a teren, vele beszelgettunk, hogy ki ezek, es mit csinalnak. A megerzes bejott, a ficko amerikai, de itt el egy farmon a felesegevel, mert nagyon olcso az elet, es jo is, az apja persze neki is magyar volt. Mint mindenkinek.
Most az internetezo helyen ulunk, es a tegnap felfedezett csevegoprogramot buvoljuk, illetve en, mert nekem a legujabb, Apaval mar beszeltem is.
Estere nyugis programot szervezunk, holnapha minden jol megy motort berelunk...

Buszozas Chiang Maiba 22nd Nov 2004

Hetfo Mivel a busz csak du negykor indult, eleg idonk volt meg delelott. Osszepakoltunk nagyjabol, de kicsekkolnunk csak egykor kellett. Lementunk hat a cuccaink nelkul reggelizni a szomszedba. Nekem meg mindig nem baratsagos ez a hely, ezen kicsit vitatkoztunk is Danival, mert o nem erti, miert nem hagyom, hogy kozelebb kerulhessenek hozzam az elmenyek, en meg azt nem ertem, mi a jo ebben a koszban, meg abban, hogy mi vagyunk a fo latvanyossag, vagy nem kedvesek velunk... Azt hiszem,nekem nehezebb megszoknom ha valami uj, es nagyon mas, mint ami addig volt, o viszont sokkal hamarabb elfelejtio a tegnapot, es a mara koncentral. Mindketto jo is, meg nem is, mert en emlekszem sokaig olysmire is, amirol o azt hiszi, soha meg sem tortent, viszont o sokkal felszabadultabb tud lenni a legvadabb helyzetekben is. Azert nekem most nehezebb, es jo lenne, ha hagyna kicsit a sajat sarkomba huzodni, es szepen lassan kostolgatni csak azt ami korulvesz, nem surgetni, hogy menjunk mar, meg legyek laza, es foleg jokedvu. Nem megy, meg nem.
Reggeli utan a bevasarlokpba mentunk irni levelet, meg a naplot, jo sokaig maradtunk,fel egykor mentunk vissza, hogy levigyuk a hatizsakokat a szobabol a recepciora. Az aruhazban vettunk nekem egy rovidujju polot, mert itt jobb azt hordani,mint ujjatlant, es nem erzem magam konfortosan, ha nincs rajtam szerintuk normalis ruha. Igy is fplyton megneznek. A nok altalaban hosszunadragban jarnak, igy en is azt hordok, barmilyen meleg is az ido. Lehurcolkodtunk, aztan visszametunk meg a leveleinket megirni, ebedelni abban a kisetteremben

Phanom Rung a khmer rom 21st Nov 2004

Vasarnap. Reggel koran ebredtunk (negyed 8), es 8 korul mar az utcan voltunk. Reggelire nagyon kivantam egy kis donutot, mert elozo nap hajnalban lattam, hogy valaki evett rendes donutot, es megkivantam. Megkerdeztuk a recepcion, hogy merre van es kiderult, hogy 50 m-re a hoteltol. Meg be volt zarva, de vegulis bekeredzkedtunk es kiszolgaltak minket. Vettunk hat donutot, es jol bereggeliztunk. A donutos egy bevasarlokozpont alotereben van, merthogy itt nagyon furcsan keveredik ez a nekunk otthonos bevasarlokozpontos vilag (ketto is van a varosban) es az utcai kajaldak, utcai piacok igazi harmadik vilagbeli hangulata. Ennek egyik jele, hogy a bevasarlokozpont bejaratanal van egy csatornafedel, ahonnan rendes csatornaszag arad, ha elmesz folotte. Kinga minden arramenetelkor rosszul lesz, hogy miert van itt ilyen budos, es hogy miert kell neki ilyen budosben lennie. Ezen vitatkoztunk is egyet-kettot, mert en az ilyen utakkor kevesbe vagyok erzekeny az ilyen kenyelminek nevezett dolgokra, Kingus meg meg erzekenyebb, mint otthon. Ezert meg mindig docogos az itteni utazasunk, mert meg kell talalnunk az egyensulyt a Kinganak elfogadhato kozeg es a nekem eleg erdekes helyek kozott. Ez azert nehez egyelore, mert meg mindig ismerkedunk, tanuljuk, hogy mik a standardok, mik a befolyasolhato dolgok es mik az itteni jellegzetessegek, amiket nem erdemes megvaltoztatni. Peldaul az etkezes erdekes, mert az utcai ettermek, amik rendes leulos helyek altalaban piritott rizst vagy tesztat ajanlanak csirkehussal, vagy disznohussal, es nem nagyon van mas valasztek. Aztan az utcai arusok valtozo dolgokat arulnak a szaritott polipoktol a sult csirkenyakon keresztul a kukorican at a kulonbozo sult virslik es fasirtokig es sult bananig. Ezeket persze eleinte inkabb en kostolom meg, aztan ha ugy latom, hogy Kinganak is izlene, akkor o is eszik belole. Aztan van itt egy 7Eleven nevu supermarkethalozat, ami egyebkent ausztraliaban is van es ott minden ami kaphato, az teljesen europai minosegu, csak nem sok kaja van (csomagolt fank, kakaos kalacs, de van joghurt es kakao!). Es aztan ott vannak a gyorsettermek, amikbe bele-belebotlik az ember. Itt a varosban van KFC, ami dragabb mint a helyi kaja, de otthonosabb, bar pl a sult csirkemellcsikok rizzsel olyan csipos volt, hogy bar izlett, Kinga csak nagynehezen tudta megenni. De pl. lehetett ott kapni teljesen jellegzetes vaniliafagylaltot. Szoval meg tanulni kell, hogy mit hol egyunk. Na de vissza a vasarnaphoz. Szoval a donutozas utan meg visszamentunk a szallasra, mert meg AU-bol cipeltunk magunkkal nehany ingatlanhitelezo ceg prspektusat, amit megigertem az IHP-seknek, hogy elkuldom nekik. Azt feladtuk (jo sokba kerult, Kinga merges is volt, de asszem ennyi kellett nekem, hogy legyen egy kis kapcsolat, bar most nem akarok visszamenni a ceghez). Aztan kimentunk a buszpalyaudvarra, ami gyalog 5 perc a szallastol, es mondtuk, hogy Ta-Ko-ba akarunk menni. Ez igazabol egy utkeresztezodes, ahonnan meg 15 km a khmer rom, ahova ma menni akartunk. Rogton mutattak, hogy melyik busz megy oda, persze mi voltunk az egyetlen feherek a buszon. Mint kiderult ez a hely nincs tul kozel (kb 90 km), uhogy egy orat mentunk a busszal, ami ugy megy, hogy jobb oda sem nezni. Eletveszelyesen kozlekednek ezek a Thai soforok. Ketsavos uton negy savban kepesek haladni, es kozben dudalnak, hogy a szembelevo huzodjon le! Altalaban a nagyobb-erosebb elve ervenyesul, ha kisebb vagy ne szamits ra, hogy egy nagyobb jarmu elsobbseget ad! Azert sikeresen odaertunk a keresztezodeshez. A Lonely Planet azt irja, hogy innen ketpadsoros-pickuppal lehet a romhoz menni, de ha nincs turelmed kivarni mig megjon, akkor menj motorostaxival (ez egy jellegzetes helyi dolog: motoron egy sofor es moge ulsz fel), ami 100 Baht fejenkent. Ahogy leszaltunk jottek is a motoropstaxisok, hogy menjunk veluk, de mondtuk, hogy nem, mi a pickupot varjuk. Mondtak, hogy olyan nem kozlekedk, de ha kozlekedik is, akkor is csak a romtol 6 km-re rak le. Kozben szobaelegyedtunk egy helyi tanarral, aki ment otthonrol vissza a Trat tartomanyban levo munkahelyere. Egesz jol beszelt angolul, o is megerositette, hogy nincs pickup, meg mondta, hogy az angol, kanadai, meg amerikai turistak is mindig motoros taxival mennek. Nagyon kedves volt, de nem volt kedvem annyit fizetni es egyebkent is egy csomo pick-up ment el kozben, amiken ultek emberek, bar latszott, hogy ezek nem a fizetos pickupok (ezek olyanok, mint latin-amerikaban a collectivok). Elkezdtme hat leinteni oket, es egy perc mulva megallt egy pickup, aminek ures volt a hatulja, egy csalad volt, es csak arra mentek, de mondtak, hogy elvisznek minket. Felszalltunk es mar mentunk is. Egyes helyeken a platon olajszeru foltok voltak, uhogy Kinga nem ult le, en egy tisztabbnak tuno helyen leultem. Aztan hatraadott a no a kocsibol egy fuzetet, eloszor nem tudtam mit akar vele, aztan megallt, es mutatta, hogy uljunk ra. Nagyon kedves volt. Negyed ora utan megerkeztunk a romhoz, kerdeztem mennyivel tartozom, zavartan nevettek, uhogy thaiul megkoszontuk (khapw kuhn khrap/kha; ffi/no) es mentunk a rom bejaratahoz. Jo turisty hely volt, sok bodeval, ahol mindenfele suvenirt lehet kapni. A turistak nagy resze Thai, de vannak feher emberek is. Ez a khmer rom a legjobban felujitott, ezert a legismertebb egesz Thaifoldon. 17 evig restauraltak! A hely egy hegy tetejen van 380 m magasan, ami egy mar nem mukodo vulkan valojaban. Eppen ezert teljesen kiemelkedik a kornyezetebol, es jo messzire, egeszen Kambodzsaig el lehet latni. A rom egy szentely es a hozza kapcsolodo epuletekbol allt, es a hozza vezeto 200 m hosszu utbol, meg a harom naga hidbol, ami hozza vezetett. A naga az alvilag istene, otfeju kigyo, es ilyen naga hidbol egesz Thaifoldon csak ez a harom maradt fenn. A szentely alapvetoen hindu hitnek megfeleloen epult, igy Shiva, Visnu, Khrisna, Brahma szerepelnek a homokkofaragvanyokon az epuletek homlokzatan. A legjellegzetesebb szimbolum a tancolo Shiva (asszem es nem Vishnu, de sajna meg nem tisztak ezek), aki egyszerre teremt es rombol a tancaval. Volt meg egy bika is, aki Shiva vedelmere lett teremtve, ha jol emlekszem Nadinnak hivtak. Talan majd talalunk valami konyvet itt angolul, amibol kicsit jobban elmelyulhetunk ezekben az istennevekben. Kellemesen elvoltunk a romoknal, nem siettuk el, sokat ucsorogtunk a romok meg fak arnyekaban, kozben figyeltuk az embereket. Ami nagyon erdekes, hogy tobbszor jottek oda hozzank, hogy hadd csinaljanak kepet rolunk, vagy meginkabb velunk egyutt csoportkepet. Nagyon erdekes, majd ha valaki beszel elegge angolul, megkerdezem miert jo nekik. Mikor kinezelodtuk/pihengettuk magunkat kimentunk a kijarathoz es egy etteremben ettunk csirkes sultrizst (Dani) es csirkes tesztat (Kinga). Kb harom korul indultunk vissza, kimentunk stoppolni az utra, es egy ido utan felvett minket egy olyan pickup, amleyiknek a hatulja ugy van kialakitva, hogy ket sorban lehet rajta ulni. Ult benne 8 neni, meg egy kislany, uhogy mar csak Kinga tudott leulni, nekem lett volna egy muanyag szek a ket sor kozott, de mondtma nekik, hogy koszonom jobban erzem magam a labamon, mint a rozoga muanyagszeken, ami ugral minden huplinal. A nenik nem beszeltek angolul, mi meg nem beszelunk meg eleg jol thaiul, de azert jol elvoltunk. Ok jo sokat nevetgeltek rajtunk, neha probaltunk valamit kommunikalni, azt sikerult is elmutogatni, hogy hazasok vagyunk. Neztuk, ahogy valami nagyon fura dolgot esznek: zold levelbe valami piros szinu port tesznek, es azt beveszik a szajukba es ragcsaljak. ettol ugy beszelnek, hogy folyamatosan kivillan az a voros csomo a szajukban. Kicsit a del-amerikai cocalevel ragcsalasahoz hasonlo, bar az uvegcsere az volt irva, hogy paracetamol. Nem tudom, hogy csak az uveget hasznositottak ujra, vagy tenyleg van benne, eleg misztikus, majd meg kell tudni mi ez. A keresztezodesel leraktak minket es ok sem kertek penzt, uhogy ezt nagyon jol csinaltuk. Bealltunk a buszmegalloba, ahol ott voltak a motorostaxisok, akik gyozkodtek, hogy menjunk veluk, es latszott, hogy megismertek minket. Kinga mondta is nekik magyarul, hogy "Igen, es vissza is hoztak!" Jott a busz es visszadocogtunk Surinba, kozben el-elbobiskoltunk. Mikor megerkeztunk visszamentunk a hotelbe es kerdeztuk, hogy erdemes-e mar ma megvenni a jegyet a vonatra, ami masnap reggel megy Ayuthayaba, ami a regi fovaros rengeteg rommal. Mondtak hogy igen, uhogy elballagtunk a 100 mre levo palyaudvarra. A palyaudvarra menet az uton jottek mentek az elefantok, akiken lehet lovagolni. Nagyon helyes allatok ezek! Bementunk a palyaudvarra, es kiderult, hogy a reggeli vonatra mar nincs jegy, csak du t koul tudnank menni, vagy egesz nap zotyoghetunk egy szemelyvonaton. Ugy dontottunk, inkabb megnezzuk a buszt. A palyaudvar elott megkerdeztuk az egyik elefantost, hogy elvisz-e elefanttal a buszpalyaudvarra, de nem tudtunk megegyezni, uhogy setaltunk. Kiderult, hogy Surinbol nem lehet busszal eljutni Ayuthayaba, viszont egyenesen Chiang Maiba (eszak, ahova hetvegere fel akarunk menni) van, az is du. indul es 14 ora buszozas. Kinga eddigre mar nagyon elfaradt, uhogy donteskeptelenek voltunk, visszamnetunk hat a szallasra, leultunk, kitlaltuk mi legyen: megyunk egyenesen Chiang Maiba, es en visszamentem a palyaudvarra megvenni a jegyeket. Aztan mar este pihegtunk, olvasgattunk.

Surin, elefantokkal 20th Nov 2004

Szombat A buszunk reggel otkor ert be Surin varos megallojaba, a buszjegyes neni a vallamat utogette, hogy szalljunk le. Nem tul finoman... Mindegy, gondoltam, ugyis mindjart alszunk tovabb, csakk megkeressuk a szallodat. Tuktukkal mentunk ket sarkot, ezert 40 bahtot akart kerni, vicc, mikor tegnap 60ert furikazott bennunket a fovarosban fel napon keresztul a joember... Merges volt kicsit, de nem szolhatott semmit, mert nem beszeltuk meg elore, es mar kiszalltunk, igy orult hogy egyaltalan fizettunk. A szalloban a portan egy ferfi mosolygott, de angolul eleg kevesse beszelt, mondta, hogy nincs szabad szobajuk. Hogyne, mert mindenki az elefantokra kivancsi... Foglalasunk viszont volt, igy kaphattunk szobat, de nem kertuk a legkondisat, mert eleg huvos volt reggel, biztunk benne, hogy ez igy is marad ejjelre is. Teves szobat akart adni, ez 550 bahtba kerult volna, de nem kell, eleg nekunk a sima is, foleg mivel az csak 450. Miert ilyen nagy a kulonbseg? Na mindegy, lenyeg, hogy igysem tudtunk hirtelenjeben bekoltozni, hatig varnunk kell. Jo, rendben, megiscsak paofatlansag az ejszakai szallast reggel otkor elfoglalni. Jatszottunk, hogy menjen az ido... Egy fel ora mulva megerkezett egy csapat angolul beszelo turista, akiknek szinten varniuk kellett. Nem tudom ugyan mire, de mikor vegre hat ora lett, a abcsi mosolyogva mondta, hogy majd het es nyolc kozott lesz ures szobaja, addig varni kell. Nem hiszem el, hogy mert nem tudja azt mondani, hogy fogalma sincs, mikor lesz szabad a szoba, akkor legalabb nem ulok es varok, hanem kitalalunk valami erdekesebbet. Vegul a folyoso wcjeben mwgmosakodtunk, atoltoztem, mert a falon talaltunk egy hirdetest, hogy a buli reggel 8.30 kor kezdodoik, arra szerettunk volna odaerni. Mikor nyolc utan par perccel Dani megkerte a nenit, hadd rakjuk le a cuccainkat a portan, azt a valszt kaptuk, hogy meg ket perc, es kesz a szobank. Biztos? Kerdezte dani kicsit hitetlenul. Igen, mondta a neni, aki egyebkent eleg jol beszelt angolul.
Az otodik emeleten kaptunk szobat, vegul tv set, mert mar nem akartunk varni tovabb. A wc az itt megszokott pottyantos fajta, de lagalabb leoblit, nem ugy, mint a foldszinti, ahol egy hordobol kell merni vizet, hogy meg az utanadkovetkezonek is legyen gusztusa bemenni. A zuhany langyos, egy gombbal, de mivel meleg van, nem is nagyon kell meleg... Remelem.
Kicsit faradtabb, es nyugosebb voltam, mintsem hogy jol viseljem ezeket a korulmenyeket, bar Dani nagyon fesztelenul nezelodott az uj otthonunkban. Ki is borultam, hogy mi a fenenek vagyunk ebben a koszfeszekben, stb... ( Kicsit aztan alabbhagyott...)
Az elefantok egy focipalyan leptek fel, rengeteg a kornyek minden tulajdonosa ide hozza egyszer egy evben az allatait, van itt mindenfele bemutato, es lehet elefanton tagolni is. Meg nagy piac, vasar, miegymas, hogy a nepnek is legyen a hasaban valami. Apropo, a rostonsult mindenfele kutyukon kivul, amiket a vilagert a szamba nem vennek, lehet meg kapni pl. hernyot, meg kukacot, es ami a leggusztustalanabb, fiokar, es saskat is, roston sutve. Dani megjegyzese: Azert nem probalom ki, mert elobb en hanynek, aztan te. Ebben maradtunk. Azert sult virslit ettunk, az eheto volt...
Vissza az elefantokhoz. Haromfele jegyet lehetett kapni, egy a nepnek, ez a legolcsobb, egy a turistaknak, es egy vip, ami a legdragabb. Mi a nepet valasztottuk. Sokat nem lattam, de Dani felmaszott egy emelvenyre, onnan remekul belatta az esemenyeket, es tudositott. Volt versenyfutas, polofestes, fekves, ket mellsolabra allas, es meg egy csomo attrakcio, elefantmodra, meg thai tanc is, ami nagyon erdekes volt. 11ig tarott a hacacare, aztan, mivel keveset aludtunk, meg meleg is kezdett lenni, de nagyon elindultunk vissza a hotelbe. Az uton a piac miatt tomegek. Idefele beadtunk egy tekercs filmet, azt elhoztuk, 250 b volt, es egeszen szepek lettek, beraktak albumba oket, ezzel sem nekunk kell foglalkozni. A vizesesek vannak rajta, Aubol...:-(
Hotelszoba huse, delutani pihengetes. Mikor felebredtunk, mar kezdett lemenni a napocska, es a feny res hangjatek is kozeledett, amire el szerettunk volna menni, de ehesebbek voltunk annal, minthogy nekivagjunk a messzesegnek. Ez kimaradt, viszont talaltunk egy bevasarlokpozpontot, ahol ettunk rendes, tiszta helyen, es vegigneztuka kinalatot is. Igazabol internetezohelyet kerestunk, de zarva volt. A ruhak itt a kpban kb fele annyiba kerulnek, mint otthon, de azert meg igy sem olyan olcso, hogy elcsabuljunk tole.
Kifele jovet egy nagy teherautobol hangos zene szolt, valami hangtechnikai kiallitas lehetett, lanyok tancoltak a platon, azt neztuk egy darabig, aztan meg Daninak vettunk vacsorat, mert o jobban birja a helyi dolgokat. Piritott rizs csirkevel. A helyen, ahol ettunk papirmadar volt hajtogatva a tv mellett, ahogy a kiralyno kerte a nepet, hogy a delen dulo "harcok" miatt hajtogasson mindenki egyet, es kuldje Bangkokba, ahol majd igy 6.2 millio madarat fognak osszegyujteni. Szerintem szep kezdemenyezes, es amig csinaljak, el is gondolkodnak talan...
Hazafele meg vettunk egy ujsagot, angol nyelven is megjelenik a napilap. Fankot szerettunk volna meg enni, de nem talaltuk meg a boltot. Furdes hidegben, alvas...

Angyal, Buddhak, oltony 19th Nov 2004

Pentek. Reggel az ebredes nehez volt, Kinganak nem volt nagyon kedve kimozdulni. M