Childers, keszulodes Fraser Islandre, vasarlas 19th Oct 2004

Kedd. Reggel a piszkos kempingben ebredtunk, elmosogattunk, gyorsan osszejkeszultunk, aztan kimentunk a Pioneer Parkba reggelizni. Megette Kinga a maradek dinnyet, meg ettunk cornflakeset, aztan meg Childersbe elmentunk internetezni a konyvtarba, mert a multkor ingyen tudtunk itt egy orat maradni. Most en (Dani) elmentem internetezni, mert Kingus meg akart venni az olcsoboltban smile-os magnest, amivel az autoban rogziti a kepeslapokat (asszem mar 30 db van!). A konyvtaros most nem volt olyan jofej, ugyhogy csak negyedorara engedett a gephez. Megneztem a leveleket, meg hogy a Leko kikapott a Kramnyiktol, aztan el is telt a negyed ora, es Kinga meg sehol. Utanamentem a boltba, kicsit mar aggodtam, hogy merre lehet, de aztan meglett a boltban, csak nezelodott. Elbucsuztunk Childerstol, ami azert egesz maskepp kerult be az utielmenyeink koze, mint barmi mas hely Ausztraliaban. Sokkal otthonosabb, de megsem kellemes. Hat igen, ott nem nyaraltunk. Egy ora autozas utan leertuk Harvey Baybe, ami a Fraser Islandre meno turak kiindulopontja (innen mentunk balnat nezni is). A Fraser Island egy hatalmas (100 km x 25 km) homoksziget, a legnagyobb a vilagon. Eppen ezert autoutat nem lehet epiteni ra, mert mozog a talaj. Autout nelkul pedig Fraser a 4kerekmeghajtasu terepjarok Mekkaja. Turistakent haromfelekeppen lehet a szigetre jutni. Egy-ket napos idegenvezetett turaval, ilyenkor a szigeten talalhato Resortban alszik az ember es napkozben csoportban viszik korbe az embereket terepjaroval. Ez viszonylag draga, es nem igazan nyujtja a szabadsag erzeset, ezt kilottuk. A masodik lehetoseg, hogy sajat, vagy berelt terepjaroval mesz a szigetre pl. kettesben, vagy baratokkal es magad mesz ahova akarsz. Ilyenkor mindent magad dontesz el, es akar kettesben is mehetsz egy kis terepjaroval. Ez nagyon jol hangzik, de nagyon draga, harom napra 270 AUD korul, es erre meg rajon a kaja, benzin... A harmadik verzio a hatizsakos turistak koreben nagyon kedvelt utiforma. Ebben a verzioban egy hostel szervezi az embereket 9-11 fos csoportokba. A ceg berli a nagy (igy olcsobb) terepjarot (Toyota Landcruiser, 4.2l, 6 henger, diesel...). A 10 ember viszont teljesen magara van hagyva, tehat van 2-3 ember a csoportbol, aki vezeti a kocsit, magunk vesszuk a kajat, viszont minden felszerelest, plusz egy reszletes utitervet (ez lenyeges, mert a tengerparton, ami a fo kozlekedesi utvonal, csak dagalykor lehet kozlekedni) biztositanak. Ez a verzio a legolcsobb, igy harom napra 80 AUD + a kaja, benzin, biztositas meg 65 AUD. Tehat ez a legolcsobb, de vannak hatranyai. Egyreszt nem tudod, kik lesznek a kocsiban rajtad kivul, hogyan fogtok kijonni, masreszt kicsit tomegturizmus a maga fiatalos modjan. Vegul megis ezt valasztottuk az ar miatt (a valasztas mar Arlie Beachen megtortent, amikor megvettuk a csomagot a hajouttal egyutt). Szoval ma megerkeztunk a hostel-kempingbe (mar felfele jovet is itt aludtunk, es jo volt a tapasztalatunk veluk), es megbeszeltuk veluk, hogy akkor holnap megyunk a Fraserre, es hogy a ket nemet baratunk nem jon megse (Martin es Sandra mar tegnap elmentek). Legomboltak rolunk a penzt, aztan megbeszeltuk, hogy eligazitas 2-kor a barban. Addig meg volt 3 ora, ugyhogy lementunk a tengerpartra, vettunk hamburger hust, meg puffancsot, meg salatat es megsutottuk, aztan jol megettunk ket jo nagy hamburgert fejenkent. Jol teleraktuk a hasunkat. Szieszta gyanant Kinga ragasztgatta a fuzetet (titok, de csinal egy fuzetet, amibe be vannak ragasztgatva a szorolapokbol mindenfele kepek, meg ir melle es jo ki ismeretterjeszto fuzet lesz belole), en meg mentem a molora horgaszni. Van egy olyan csalihalfogo cuccom, hogy egy kb egymeteres damilra fel van fuzve hat kis horog, amin kis csillogo cucc van. Amikor egy honapja itt vettem, elso hasznalatra harom hal akadt a horgokra, ahogy bedobtam! Most egy orat acsorogtam, es semmi, kicsit most nem jo horgaszni, pedig mar egesz raereztem az izere. Mostanaban viszont nem nagyon fogok semmit. Na mindegy. Kettore visszamentunk a Fraser Escape Hostelbe, ahol vartuk az eligazitast. Egy nagy terembe fa padok meg asztalok vannak, az asztalokon egy-egy Fraser Island terkep. Szep lassan gyultunk, vegul 19 ember jott ossze, igy ket auto lett, egy 9 es egy 10 fovel. Egy srac egy oran keresztul magyarazta az altalanossagokat es a konkret utitervet, de valahogy azt ereztem, hogy olyan ez, mintha most egy ora oktatats utan menni kellene ejtoernyovel ugrani 4000 meterrol. Szoval meg elbeszelgettem volna a reszletekrol. Ezzel szemben ket csoportra oszlottunk, autok szerint. Kaptunk egy listat egy javasolt vasarlasi listaval es ennek megfelelo menuvel a harom napra. Errol beszelt meg egy kicsit, majd azt mondta, hogy akkor most magunkra hagy minket. Hat gyors volt mit ne mondjak. A csoportunk ebben a pillanatban 8 fobol allt, van ket spanyol lany, egy nagyon fekete lany es egy feher lany, asszem az USAbol, egy srac az usabol, meg egy masik srac nem tudom honnan es mi. A tarsosag viszonylag szimpatikusnak tunik, nem kaptunk ki harom nagy bulizos fiut, vagy ilyesmit, az nem lett volna jo. Egy nemet par meg uton volt ekkor, ok a megbeszeles vegere ertek oda. Szoval osszeult a csoport, kis hmmoges, aztan megtortem a csendet, es javasoltam, hogy beszeljuk vegig a menut, ki mit szeret, mit nem. Aztan felajanlottuk kingaval, hogy mi szivesen elmegyunk a vannel vasarolni. Ettol nagyon halasak lettek. Vegigbeszeltunk mindent, aztan osszeszedtuk a penzt (20 AUD fejenkent a kajara, es 50AUD kaucio). A vegere megjott a par is. Jott egy eleg nyers figura, hogy na akkor jojjon a ket ember aki vasarol. Mondtuk, hogy mi megoldjuk a vannel. Erre eleg agressziven elkezdett ervelni a mellett, hogy menjunk vele, es mondott minden baromsagot, hogy kulonben osszekeverednek a cuccok, meg hogy nekunk lesz rossz. Mindezt olyan alpari stilusban, hogy kinyilt a bicska azsebunkben. Na ezt jelenti a tomegturizmus. Sebaj, elmentunk vele, gondolva ha rossz helyre visz, akkor megyunk nelkule vasarolni. Vegul kirakott egy bevasarlokozpontban, hogy egy ora mulva a kapuban talakozunk. Na ezutan egy ora ket bevasarlokocsis bevasarlas indult a lista alapjan. Eleg stresszes, mert nem nagyon szoktunk 10 emberre vasarolni. Volt 200 dollarunk, kicsit tulcsurdoltunk, vegul 220 AUD (30.000 Ft) volt a szamla vege. Kijottunk a kozertbol, vartunk egy kicsit a buszra, aztan bepakoltunk. A sofor megint kitett magaert, annyival ment, hogy fogni kellett a dolgokat, nehogy kiboruljanak, elguruljanak. Vegul visszaertunk, kipakoltunk nagy tejesladakba (6-ba fertunk bele), majd fujtunk egy nagyot. Ott volt a kipakolasnal Jim a kicsit szerencsetlen kinezetu srac, es nagyon jofej volt, segiteni akart, de nem tudta felvenni a ritmust, gyorsan kipakoltunk. Aztan meg arra jart az egyik spanyol lany, megbeszeltuk veluk, hogy kicsit tulfizettunk, meg hogy minden megvan. Aztan kicsit sopankodtunk, mert az ido eleg ijeszto. A tegnapi vihar utan ma is felhos volt az eg, es delutan mar esett is az eso. Sajnos az elkovetkezo ket napra hasonlo idot josolnak, ami a helyieknek jo (10 honapja nem esett az eso!), nekunk eleg rosszul hangzik. Sebaj, nincs visszaut, legfeljebb kalandos lesz az ut. Azert nagyon kene napsutes, mert gyonyoru helyekre megyunk... Remeljuk csak neha lesz eso, es legfeljebb felhos lesz az eg. Mar az is jo lenne. Aztan most leultunk meg egy kicsit internetezni, mert nagyon sok mar az elmaradasunk. Kicsit elanyatlanodtunk a nagy porgestol meg az esotol, de a program jonak tunik, es a csoport is, ugyhogy ma meg filmvasarlas, mert nincs mar filmem a gepben, aztan nagy alvas lesz! Kovetkezo beszamolo harom-negy nap mulva. Uj kepek vannak fent!

Egszakadas, bekakkal 18th Oct 2004

Hetfo A reggeli ebrdes az agyunkban olyan, mintha otthon ebredtunk volna. Na jo,azert csak majdnem, de azert kellemes volt egyedul lenni egy kempingben. Ennek ellenere mashol akartunk reggelizni,mert asztalt nem talaltunk. Utkozben arrol beszelgettunk, hogyan utik el a wallabikat,mert mi is lattuk oket, de nem ugy tuntek, mint akik nagyon ugralhatnanak. Arra jutottuk, hogy lehet hogy a fenytol megrettennek az ut kozepen, es azert utikel oket,de nem volt kellemes tema, ezert elnapoltuk. Ha valakinek van otlete irja meg...
Reggelizohelyunk egy historic village mellett volt, egy muzeum elokertjeben, azt hiszem itt lehetett volna ingyen aludni, aram nelkul. Igy viszont van behutott dinnyenk is. Ez reggeliztuk, meg kiwit, Dani meg egy kis avokados kenyeret is, en nem szeretem...
Ma is eleg hosszu ut allt elottunk, 1770-be, meg Agnes Waterbe igyekeztunk, aztan Bundabergbe, mert az nagyon tetszett mindkettonknek,es Childersben akartunk aludni, a borsoszedos budos kempingben, mert ott maradt meg ket ingyen ejszakank, es ott lehet oltan csiptetos magnest kapni,amivel vegre fel tudom amjd rakni a sok sok kepeslapot a kocsi oldalara, hogy lassuk, milyen sok helyen voltunk mar. Szoval Gladstonetol 1770 kb. 200 km, aztan onnan Bundaberg meg 140, es onnan Childers kb 55. Ha meg nezelodni is akarunk, igyekeznunk kell. Az ut feleig Dani vezetett, aztan megint csereltunk.
1770 egy kis udulofalu, semmi nincs igazabol, csak egy domb, amit Cook kapitany eloszor meglatott, fent nevezett evben. Agnes Water ugyanilyen kis falu, azzalakulonbseggel, hogy itt vannak boltok, meg muzeum, meg konyvtar is, de meg mindig olyan kicsi, hogy Dani atment rajta, mert azt hitte,meg nem a varos,es nem akarta elhinni, hogy ennyi is lehet egy varos... 1770-ben felmasztunk a dombra,es Cookot nem, de delfineket lattunk, kb 500 meterre tolunk ugraltak a vizbol, fantasztikus elmeny volt megint latni ezeket a gyonyoru elolenyeket. Kb ennyi tortent itt,meg megneztuk amosdot, aztan a kajakozokat, hoztunk prospektust, es irany Bundaberg. Arra emlekeztunk, hogy 12 es 2 kozott van nyitva az a kocsma,ahol 4 dollarert lehet ebedelni. Siettunk, en vezettem, Dani aludt, es kicsivel 2 elott be is futottunk. Ut kozben lattuk a folyot a varosban, atjottunk a hidon, ezt mar kepeslapon lattuk. Rengeteg vitorlashajo all a folyopart kozeleben.
Az eben turheto, de olcso volt. Jolesett volna ejtozni, de inkabb setaltunk egyet. Fotoboltban kamerat nezegettunk, lehet kapni mar 600-700 dollarert jo kis gepeket, muszaj lesz venni egyet, szivem megszakad, ha arra gondolok, hogy Sydneyig nem tudok kepeket csinalni. Mindegy, tanulopenz.
Interneteztunk, vagy harom orat, aztan mar sotetben elindultunk Childersbe. Egesz nap borongos volt az ido, attol is voltunk nyomottak talan, de ahogy kiertunk a varosbaol, olyan vihar kerekedett, amilyet meg en nem is lattam talan. Az egen kereszte villamlott akkorakat, hogy nehany mpre nappalivilagossag lett, es ugy omlott az eso, hogy azon gondolkoztunk, megallunk valahol aludni. Bekek ugraltak ki az utra,azegyik, egy jokora csak ucsorgott az ut szelen, de epp kerekmagassagban. Nem bantottuk, remelem mas semment ra. Ez a videk ugyebar a cukornad kornyeke, es rengeteg kisebb vasut keresztezi az aszfaltutat. Lampaval ellatott keresztezodesek ezek, de akkora volt a vihar, hogy kiakadtak, es pirosan villogtaka fenysorompok. A sor, amibe kerultunk allt mar egy ideje, aztan, mivel nem jott semmi,egeysek meguntak a varakozast. Ezen felbatorodva mi is atvagtunk a sineken.
childersbe erve elallt az eso,es mire a koszos kempinghez ertunk, mar nyoma sem volt viharnak. George, aki mindehez ert,nem ugy mint a felesege,aki viszont ezt tudja, azt mondta, hogy nem esett nagyon naluk, de orulnek neki, mert mar regen nem esett. Aztan megkerdezte nincs e kedvunk holnap egy kis paradicsomszedeshez, Dani elgondolkodott rajta, en nem.
A szokasos helyre alltunk, vacsora a tabori konyhaban egy nemet fiu tarsasagaban, egyszeru, vagany gyerek. Leulni nem tudtunk, mert szetaztak a padok, igy allva ettunk, aztan furdes, meg egy kis olvasas, es alvas.

Hol az utlevelunk? 17th Oct 2004

Vasarnap Reggel a ketagyas szobaban ebredni nagyon fura volt,mar elszoktunk attol, hogy szet lehet hagyni a dolgainkat, megis van helyunk mozogni. Ki is hasznaltuk a lehetoseget, aztan jol ossze kellett pakolnunk magunk utan...
Reggeli, fogmosas, meg miegymas utan nagyon gyorsan szerettunk volna elindulni, hogy minel elobb es minel tovabb jussunk delre, a Fraser Islandre akarunk ugyanis menni harom napra, es mar csak ket hetunk maradt, amit jol be kell osztani. A keszulodes nem ment villammodon, mert nekem a reggelek mindig nehezek, bar Dani surgetett, keves sikerrel.
Amig en a holmikat rendezgettem a kocsiban, addig o a ruhasszekrenyeket hozta vissza az ertekmegorzosszobabol. Vegre elindultunk, de eszunkbe jutott, hogy nem vettunk kepeslapot, pedig az nagyon fontos. Igy rogton meg is alltunk, es ha mar megalltunk, gondoltuk internetezunk is, ugyis lemaradasban vagyunk 5nappal. Del volt mire felalltunk a gepek elol, es ehesek is voltunk, igy a nagyon gyors es hosszu 2km utan a helyi bevasarloalkalmatossagban beszereztunk dinnyet (oktober kozepe van!), sajtos sonkas zsemleket, es egy kis edeset Dani kedveert. Megettuk a kocsiban a parkoloban, es aztan vegre huss.
Ketszaz km nagyon gyors megtetele utan, miutan mar Mackayt is elhagytuk, ahol vizet toltottunk, meg visitorcenterben is voltunk, DAni kerte, vezessek egy kicsit. Atultem, o meg rogton elaludt volna, ha nem kerem meg, hogy valami zenet probaljon meg kicsikarni a radiobol, maimar egy ideje csak furan recsegett. Kinyitotta a kesztyutartot, ahol amugy a cd lejatszot tartjuk, es nem volt ott. Szivunk megallt, ugyanis ez azt jelentette egyben, hogy minden fontos iratunk, lsd. utlevel, jogositvany, de az osszes cd lemezunk is Airlie Beachen maradt, a szefben egy szep kek zacskoban. Laza mozdulattal fordultam vissza,de nem nagyon gondoltuk megsem komolyan, hogy meg otszaz kmert autokazunk. Elso gondolatom az volt, hogy hivjuk fel Sandraekat, hogy elindultak-e mar. Ezt elvetettuk, mivel biztosak voltunk, hogy ahogy mondtak, mar kora reggel eljottek, hogy estere Hervey Bayben legyenek. A masodik gondolat, hivjuk fel a Magnums recepciosat, hogy adja oda a motyot egy buszsofornek, de ez sem tunt tul jo otletnek, mert hol, esmikor kapjuk meg, megiscsak egy utlevel... A harmadik: Hivjuk fel oket, es kerdezzuk meg mi az o elso gondolatuk. Dani kisebb kereses utan meg is talalta a telefonszamukat, aholgy a tuloldalon nagyon keszseges volt, azt ajanlotta,hogy hetfon postara adja. Igen de hova? Sydney meg egy kicsit odebb van azert, es addig jo lenne jogsival vezetni. Vegul abban egyeztek meg, hogy az Escapebe kuldik, ahol Hervey Bayben lakni fogunk, es pentekig ugyis ott leszunk. (milyen jo, hogy most epp tudjuk hol, meddig)
Semmi gond, menni fog. Felhivtuk a nenit Herveyben is, hogy jelentkezzunk a Fraser utra, es azt is megbeszeltuk vele,hogy csomag jon, meg minden, o is nagyon kedves volt. Vegre visszafordulhattam, es tovabbszaguldottunk.
A cel Rockhampton ahol tankolni,meg telefonalni szerettunk volna haza, es mar sotetedes szagot erztunk,amikor kifogyott az uzemanyag... Sebaj, van kis kanna, 10 literrel, betolt, tovabbmegy. Ez is kevesnek tunt, ugyhogy megalltunk meg egy kempingnel, ahol kurblis kut volt, itt is toltottunk.
A park elott vagy 100 rozetta papagaj enekelt, a tulaj bacsi kijott, hozott almat, es etette oket a kezebol. Dani is lelkesen probalta magahoz csabitani ezeket a szines madarakat. Az alma megtette a hatasat, anelkul, hogy erdekelte volna oket, hogy Dani neha megfogta oket, hogy nem is tudtak kiszabadulni aszoritasbaol, ettek akezebol. Volt olyan, amelyik a csorevel kapaszkodott fel a tenyerebe.
Rockhamptonba erve (ez egy jo nagy varos am, nem olyan mint eddig voltak...) Vegre megtalaltuk a coles-os kutat,ahol tankoltunk, joolcso volt, mert volt bonunk, amit le lehet vasarolni, ugy, hogy literenkent 4 centtel olcsobb.
Aztan kerestunk fulket, es beszeltunk majdnem minden csaladtagunkkal. Pali, Mari, Peti, Feri, Matyi, Markus, Mami, Mano, Csilla, Hallo.
Jo megterhelo egy egy ilyen beszelgetes, azt sem tudjuk utana, hogy mi a kovetkezo lepes. Raadasulsotet is volt, es olya jo volt hallani, hogy otthon keszul a vasarnapi ebed. Mindenki mondta, hogy mehetunk, toltottcsirket, almaspitet enni. Haaat, meggondolando.
A beszelgetes elott faradtak voltunk, de utana ugy felebredtunk, hogy ugy dontottunk, megyunk meg egy kicsit tovabb, es kozben mindneki elmesli, mit beszelt a csaladokkal.
A sototben lattunk ket nyuszit, meg ket wallabit is az ut mellett ucsorogni, es nem volt nagyon jo erzes, hogy futhattak is volna, ugyhogy eleg hamar elszallt a batorsagunk, nyitva tartottuk aszmeunket, hatha talalunk egy kempinget. Nemsokkal Gladstone elott az ut mellet volt is egy, a tulaj eppen zuhanyzasbol jott vissza. Mi voltunk aznap este az egyetlen ottalvok, es nagyon orulhetett nekunk, mert a legjobb helyet kaptuk, es diszkivilagitotta nekunk a vizesblokkot is.
Vacsoraido mar jocskan elmult, ehesek voltunk nagyon, ettunk konzerv spagettit, emi olyen volt, mintha nagyon nagyon szetfoztek volna, Dani ket falat utan elovett egy chilisbabot... En azert megettem, mert nem dobunk ki semmit! Zuhanyzas, aztan szundi.

Airlie Beach, Magnums 16th Oct 2004

Szombat Reggeli utan meg egy kicsit lehetett lubickolni, de csak Dani ment, nekem meg mindig hideg a viz itt a stingersuitban. A kamerat tegnap megprobaltuk bekapcsolni este, de sajnos meg sem ntekkent. Ma reggel nemi eletjel utan feladta. azert biztato, hogy valami nyoszorges van belul, hatha lesz ereje meg tobbre is. Ha kimegyunk, keresunk egy kis csavarhuzot, szetszedjuk, es kiszaritgatjuk...
Mikor mindenki visszajott a nezelodesbol, kilenc orakor elinultunk. Sajnos a szel teljesen elult, igy motorral mentunk csak, ami kar, mert sokkal jobb, (mar tudom) szellel menni, es nem a zugo motort hallagatni. A kovetkezo allomas egy kisebb obol volt, ahol egy hajo is alt, amirol merulni lehetett volna, de 70 dollarert egy kicsit soknak talaltuk, igy nem mentunk, csak snorkellel. Itt joval melegebb volt a viz, es volt nehany szep korall is, sok olyan kagylo, ami fesuszeruen bezarodik, ha hozzaernek, kulonben sok fele szinu, kek, zold, lila, es puhanak tunik a belseje. Itt ebedeltunk, aztan meg napoztunk kicsit, es delben elindultunk visszafele, mert Donna kisse aggodott, hogy visszaerjunk negyre a kikotobe, ugyanis a szel meg mindig nem akart elokerulni, motorral pedig eleg lassuak vagyunk.
Furcsa volt, hogy mar vege az utnak, meg akkor is, ha meg negy orat lehetunk a fedelzeten. Jol neztunk ki, ahogy mindenki kihasznalta az utolso perceket is, es fekudt a napon... Lattunk ujra teknosoket, es sok sok hajot, de azt hiszem nem tulzas, ha azt mondom, a mienk volt a legszebb mind kozul. Regimodi, es gyonyoru.
Mielott partot ertunk volna, osszegyujtottuk a cimeketa nemetektol, aztan Donna mindenkit a fedelzetre hivott, es elkoszont tolunk azzal, hogy este 7re foglaltak egy asztalt a Magnumsban, ahol aludni is fogunk majd, ha van kedvunk, menjuk, es mulassunk veluk. Jo otlet es kedves gesztus. A nemetekkel mar amugy is beszeltuk, hogy iszunk egy sort, mert Sabineek nyolckor indulnak busszal Townsville fele, mert Andre holnap roncsot merul. Szoval vegul abban maradtunk, hoyg hatkor talalkozunk veluk a foglalt asztalnal, addig mindnenki osszeszedi magat.
Elso dolgunk a parton a fotosboltbol csavarhuzot kerni, szet is szedtuk, meg is fujkodtuk, de sajnos semmi eredmenye nem lett. Majd elvisszuk szerelohoz, de nekem az lenne a legmegnyugtatobb, ha ez minel hamarabb megtortenne.
A Magnumsban elkertuk a szallasunk kulcsat, kihoztuk a kocsit a parkolobol, es nagyon nagyon faradtan megkerestuk a szobankat. Egy dzsungel kozepen hid vezet a hazakhoz, az elsok dormitorik, vagyis sokagyas kozos szobak, aztan emeletes epuletekben vannak a ketagyas szobak, harom szobara jut egy wc, es zuhany. A szoba kellemes, van benne huto, es legkondi is, amik csak akkor mukodnek, ha benne vagyunk mert a kucson van az elektromos aramot elindito zar. az agy vasbol van, es nagyon nyikorog, szetszedtuk, igy a szoba kozepere kerult a vaza, most ugy nez ki a szoba, mint atomtamadas utan... A szel, a viz, es a jo levego megtette hatasat, en csak arra vagytam, hogy lezuhanyozzak, es lefekudjek kicsit. Dani meg felhozta a kocsibaol a hutenivalokat, aztan o is zuhanyzott, es eldolt. Hat utan nem sokkal feltapaszkodtunk, es lementunka nemetekhez. Mar ott voltak, egy korso szangria, meg egy korso sor kisereteben, rendeltek pizzat. Dani is hozott sort, meg rendeltunk mi is pizzat, beszelgettunk nevettunk. Vartuk, hogy mikor fognak befutni a tobbiek. Fel nyolckor atneztunk ahhoz az asztalhoz, ahol lenniuk kellett volna, de nem voltak. Mondjuk nem is nagyon szamitottam ra, hogy masok is eljonnek, de azert jo lett volna. nyolckor elmentek Andreek is, aztan meg egy kicsit ultunk Martinnal es Sandraval, majd szundi. Fura ez a par, Sandra velunk egyidos, es szerintem kedves lany, Martin meg olyan csavargoszeru, csapodik ide oda, kilenc eve vannak egyutt, de Sandra ket honappal elobb hazamegy, mert neki kevesebb a penze, mint a fiunak... Ok tudjak. Mindenesetre megbeszeltuk, hogy ok is akarnak jonni a Fraserre, es egyutt jo lenne, de ok kicsit elobb indulnak mint mi, es majd telefonon egyeztetunk, ki mikor hol van. Azert jo lenne legalabb 2 embert ismerni a 11bol, akikkel leszunk majd a kocsiban.

Whitehaven 15th Oct 2004

Pentek Mick jokoran kelt, azt hiszem hatkor, hogy keszen legyen a reggeli, mire a kedves utasok sziveskednek felebredni. O ott aludt a mi szobankban,nem tudom miert, pedig tegnap meg meg is kerdeztem tole, hogy hol szoktak aludni, es mondta, hogy van meg egy kisebb kabin, es ott. meg igy is volt nalunk szabad agy. A reggeli gyumolcssali, meg cornflakes, nekem tokeletes. Jo koran tovabballtunk, es egy helyen megalltunk snorkellkedni. Eleg felhos volt az eg,es faztam is, mert jol kint felejtettuk a kocsiban a hosszunadragomat, es zoknit sem lehet huzni, mert mezitlab maszkalunk a fedelzeten, es vizes lesz. Mondtam Daninak, hogy nem szeretnek bemenni, de rabeszelt. tenyleg szep itt a korall, meg sokmindent lehet latni, de kb 10 percig birtam, aztan kertem a fiut, aki a csonakkal kivitt bennunket,hogy vigyen vissza a hajora, mert megfagyok. Mire megszaritkoztam, mar kicsit ki is sutott a nap! Sajnos nincs eleg szelunk, ezert motorral kell mennunk, ami azert is igzi kicsit, mert ugy tunik, hogy valamelyik motor betegeskedik. Ezt onnan gondoljuk, hogy nagy telefonalgatasok mentekegesz delelott, es a fiu, akinek nem tudom a nevet, szerelte, de sajnos nem sikerult belatasra birnia. Del korul kikotottunk a Whitsunday sziget mellett, ami a szigetcsoport legnagyobb tajga, mellesleg itt talalhato a hires Whitehaven Beach, egy feher homokos kepeslapba illo tengerobol. Ebedeltunk, aztan irany a part. A hajok a feherhomok tuloldalan parkolnak, talan itt biztonsagosabb, vagy hatasosabb a turistanak a domboldalrol meglatni ezt a csodat.
a dombteton kelloen biztonsagos kilato, tele turistakkal, es a kilatas magaert beszel... (kepek a www.pbase.com/goncisom oldalon) Valahonnan, nem lehet tudni pontosan hogy, talan vulkanikus mukodes kovetkezteben a part kozeleben es a parton vegig szilikonszemcsek teszik feherre a homokot. Nagyon jo, mert huvos, lehet rajta mezitlab is menni, nem eg oda az ember laba. Mas szigeteken itt nincs ilyen, fantasztikusan nez ki, ahogy a fehet homok egyszercsak veget er, es ugyanolyan a tenger, mint barhol mashol. a kilatoban kotelezo kepek keszultek, aztan partozas. Mondtak, hogy ovatosan banjunk a fenykepezogepekkel, mert hamar elasodnak a homokban, es akkor kereshetjuk. Ovatosak is voltunk, kint hagytuk a biztonsagos padon. A tengerobol apalykor egy homokpad altal kettevagott, itt lehet setalni, amugy lassan melyul a viz, ket meterrel a homokon belul meg mindig csak combig er. Idealis fetrengohely. A nemet ismerosokkel vidamkodtunka vizben, egy helyen rajakat talaltunk csapatban. Ezekre vigyazni kell, mert a farkukkal tudnak csipni. Mentunk mellettuk, hatalmasak voltak, kb. 60-70cm atmerojuek. Hiaba, faraszto dolog a turistaskodas, lefekudtunk a homokba, es emgvartuk, mig az apaly miatt kimegy alolunk a viz. aztan sajnos mennunk kellett, mondtam Daninak, hogy meg csinalni kellene azert szep kepeket a lagunaban is, felvettuk a gepeket, es visszasiettunk a vizhez. Kepek keszultek digitalissal, aztan a ngy geppel is, csak sajnos a szurocserenel Dani, (aki egyebkent nem akarta az egeszet) nyitva felejtette a fotostaskat, amibol a digitkamera belepottyant a vizbe. Nem tudom leirni, mit ereztem.......................
Nagyon gyorsan sikerult kivenni, nem folyt belole a viz, de nem erre lett kitalalva. Nem akartuk bekapcsolni, nehogy zarlatos legyen, csak az imadsag marad, hogy ha kiszarad, mukodjon. Tobb szempontbol nagyon rossz ez most, mert egyreszt kolcsonkaptuk. Masreszt nem tudok tobb kepet csinalni. Es venni kell egy ujat. PONT
Vissza a hajohoz a hangulatnak megfelelo csondben. Mics mondta, hogy az edesapja is beleejtette a kamerajat egyszer egy vizbe (vajon sos es mikroszemcses homokos volt-e) es o betette a sutobe alacsony fokozattal, es mukodott. Ja, mi is kiszaritjuk, es legkozelebb holnap bekapcsoljuk, aztan meglatjuk...
A delutan tovabbi reszeben a Whitsunday-el szemben levo kis szigethez mentunk a hajoval, ahol aludni terveztunk. Kikotes utan Dani meg snorkeledni ment, nekem nem volt kedvem, pedig mikor visszajott, azt mondta, hogy ez volt a legszebb resz, rengeteg hal, korall, minden.
En sirattam a kamerat, es szaritgattam. Otorai teara atvittek bennunket a kis szigetre, ahonnan mellesleg a naplementet is vegigcsodalhattuk. Korallhegyek alkottak a partrol egeszen a dombig terjedo teruletet, olyan volt, mint egy csontmezo. Mindenki csinalt szep csoportkepet, csak mi, nem, mert nincs mivel. :-( Remelem megjavithato, mert telleg nagyon rossz nelkule.
Naplementeig az Au hazasparral beszeltunk, illetve inkabb ok velunk, mert a bacsinak ha feltettunk egy rovid kerdest, akkor feloras monologba kezdett, es akkor sem hagyta abba, ha mar nem figyelt ra a kerdezo, akkor mashoz fordult, es mondta tovabb. Azert is zavaro volt, mert csak magarol tudott beszelni...
Lattunk teknost amint kijott a viz alol levegoert, aztan sotet lett, es visszamentunk a hajora vacsorazni. A szel, a viz, es a jo levego mgtette a hatasat, mindenki nagyon dolt jobbra balra, hamar el is mentunk aludni.

Vitorlas, szigetek 14th Oct 2004

Csutortok Barmennyire is szerettunk volna kipihentek lenni, ugy tunik megsem sikerult teljesen, mert rohanva regeliztunk, es en meg pakoltam a kocsiban, hogy ne legyen semmi szem elott, amikor Dani mar vezetett. A legnagyobb problemam az, hogy nincs oram, es nem tudom, mennyi meg amennyi hatravan az indulasig. Vegul azert megiscsak sikerult a szefbe helyezni az utleveleket, jogsit, cd lejatszot, lemezeket, a ruhainkat egy masik szobaban elhelyezni, a kocsit a parkoloba vinni, es meg igy is elsonek erkeztunk a vitorlasbolt ele. Leadtuk a papirokat, amiket kitoltottunk, es stingersuitot akartunk kerni, de mar elfogyott sajnos, mondta a neni. Viszont a kikotoben is lehet berelni. Azert van erre a nagyon vekony plasztik kezeslabara szukseg, mert a meduzak, vagy jellyfishek ebben az idoszakban mar jocskan vannak a vizben, es ha megcsipnek, az ne kellemes. Szoval ezt kerulendo... Aztan par perc mulva a boltos neni hozott vadi ujakat, abbol kaptunk kettot. En feketet, Dani szep kek csikosat. Viccesen nezunk ki, de masok is!
40 dollarert lehetett viz alatti kamerat venni, olyat, amiben cserelheto a film, azaz tobbszor is hasznalhato. Sokat gondolkodtunk rajta, hogy vegyunk-e, mivel eleg sokba kerul, es a tobbsege eldobhto, masreszt a buvarkodas kozben eddig eleg volt csak nezni, nemhogy fotozni. De most kolcsonosen meggyoztuk egymast ennek a hasznossagarol, es beruhaztunk. Kicsit rosszul ereztem magam, hogy ahhoz kepest, hogy terveim szerint nem koltunk ma semmit, maris sikerult kozel 100 dollart elverni. De ez van, majd kenyer, viz...
Haromnegyed kilenckor jottek ertunk kisbusszal, es a kikotobe vittek. 12en kellett volna legyunk, es lassan duzzadt a tarsasag. Volt egy ir par, harmincasok, nagyon csendesek, aztan egy hazaspar, akik itt laknak, es egy vitorlasversenyen nyertk ezt az utat... Egy walesi fiu, aki masfel eve itt dolgozik, aztan egy angol lany, es ekt nemet par, meg mi. Rajtunk kivul harom fos szemelyzet, Mick a host (szegeny), Donna a skipper, a kormanyos, es egy fura nevu fiu, aki a skippernek segitett. A crew nagyon jo elmeny volt az elozo hajos elmenyunkhoz kepest, nem roluk szolt az ut, es nem is akartak belemaszni a vendegek arcaba.
Egy kis eligazitas, es az agyak elfoglalasa utan kihajoztunk a kikotobol, es jo szel leven vitorlat is bontottunk. Most ertettem meg csak igazan, mi a jo ebben. Nem zorog a motor, megis fuj a szel, es gyonyoruek a dagado vitorlak. Nagyon orultunk mindketten, hogy ezt a hajot valasztottuk. Ez egy 24 meteres 50 eves gyonyoru hajo, nem ertek ugyan a vitorlasokhoz, de nekem a harom nap alatt azok kozul, amik szembe jottek, ez tetszett a legjobban.
Az elso megallo a Hook Islnd volt, ahol nem is mentunk ki a szarazfoldre, csak nezelodtunk a snorkel felszerelesunkkel. Gyonyoru a korall meg itt egeszen delen is, rengeteg halat lattunk, es nem bantam, hogy vettunk kamerat, mert sok szep kepet csinaltunk itt.
A masodik megallo a Haymann szigettel szemben volt, ahol egy homokpad es egy picurka nemzeti park talalhato. A homokpad eltunki az apalykor. A Haymannon vannak azok a luxusapartmanok, ahol a sztarok mulatjak az idejuket. Nappal nem is nagyon lehet latni, mert a fold alatt van egy csomo minden, hogy ne lehessen oket meg latni sem... 1200 dollar egy ejszaka, min. 3at kell ottolteni. Semmiseg.
A homokpadra kis csonakkal vittek ki bennunket, lehetett megint vizben halakat nezni, Dani ment is, en mar kicsit faztam ugyhogy ruhaban mentem, de sajnos a csonak nincs kellokeppen felfujva, es hullamzott is a tenger, igy csupa viz lettem. :-)
Seta, snorkelkedes utan vissza a hajora. A nemzeti park egyebkent nagyon pici, de gyonyoru kagylokat lattunk, amiket persze nem szabad kihoni, mert elfogynak...
A vacsi nagyon finom volt, rengeteg zoldseget adnak, es boseges is. A nemet fiatalokkal ettunk a fedelzeten, jot beszelgettunk, nagyon sokat nevettunk. Anrde, az idosebb fiu kicsit szerintem a bortol is nevetgelt. Az o baratnoje Sabine, veluk kicsit jobban voltunk, mint a masik parral, Martinnal es Sandraval, de azert ok is jofejek.
Kb 10kor fekudtunk, nekunk ez mar eleg keso...mostnaban. A legjobb agyat kaptuk, a konyha kozeleben, a motortol tavol, igy nem budos, mint a masik helyseg, ahol kicsit gazolaj szag van. Egy duplaagyunk volt, az emeletes agy felso reszen, alattunk a nemetek aludtak, egyel kisebb agyon mint mi. Szoval kiraly naszutas helyunk volt, es meg tengeribetegek sem lettunk.

Balgal, mentett kepek, Airlie Beach 13th Oct 2004

Szerda. Reggel Balgal Beachen szepen sutott a nap, meg regen is voltunk tengerparton, ugyhogy maradtunk kb 10-ig pihegni. Probaltam horgaszni kicsit, de semmi eredmenye, ugyhogy inkabb napoztunk, fetrengtunk a parton az erosen fujo szelben. Felszedtuk a satorfankat, de meg egy 10 perces bogancsszedegetest kozbeiktattunk, mert sikerult bogancsfoldre leteriteni a pokrocot. Aztan a szokasos autokazas, kozben szorakozunk a szivargyujtoval, amibol mindig kicsuszott az eloszto, merthogy egyszerre toltodik a digit fenykepezogep akuja, meg megy a huto hatul. Kicsit kifeszitettem a fem reszet, es akkor mar nem esett ki. Aztan megerkeztunk az ismeros Townsvillebe, utunk egyenesen a Woolworthos bevasarlokozpontba vezetett, ahol a kartyankat hagytuk, hatha meg tudnak menteni nehany kepet rola. Vegul olyan 80 kpete megmentettek, de meg nem neztuk at rendesen, ugy tunik, hogy sok beloluk mar olyan, amit kitoroltunk regen... Na mindegy, kifizettuk a 20AUDt, es jofej volt a srac, mert megkereste az asutral forgalmazojat a kartyanak, es felhivta oket, hogy tudjuk-e itt ervenyesiteni a garanciat. Azt mondtak, hogy ha viszunk egy faxokt a szamlarol, akkor OK. Ugyhogy most varjuk Aputol, hogy kuldje el a szamlat, ha megtalalja. Townsvillebe meg mostunk egyet, mert tudtuk, hogy a BP kutnal, ahol elotte aludtunk, csak 2AUD a mosas, es raadasul a szarito veletlenul ingyen megy! Mostunk is, meg a borzasztoan koszos narancssarga gatyamat is kimostuk, amit eddig nem akartunk semmivel osszemosni. Hat tiszta lett, meg 3 arnyalattal vilagosabb, mint a lecipzarozhato labresze. Valszeg a nap, meg a hasznalat koptatta ki ennyire. Mosas utan ujra uton, mert meg ma le akartunk erni Airlie Beachre, ahonnan a hajoutak mennek a Whitsunday Islands-hoz. Ez egy igazi hatizsakos turistak altal kedvelt nyaralohely, es a bulizason kivul a vitorlazas a szigetek kozott a kedvenc program. Sok itt a fiatal, inkabb bulizos turista, es kicsit rizikos, hohgy milyen tarsasaggal kerulsz ossze a hajon. Eppen ezert nem a legolcsobb hajot kerestuk, hanem olyat, mai talan kevesbe vonza a bulizosokat. Megerkezve Airliebe bementunk a kempingbe, amit mar kineztunk elotte, ez a testvere a Mission Beach-i kempingnek. Van benne medence, meg minden mi kell. A recepcios lany rogton megmutogatott nekunk nehany prospektust, de meg nem akartunk valasztani, mert tudtuk, hogy bent a varosba nagyobbvalasztek lesz. Ugyhogy megvacsiztunk, aztan bementunk a varosba. Airlie Beach olyan, mint mondjuk Siofok, cask mondjuk kisebb (egy utcabol all), es minden masodik haz egy nagy party etterem, bar. Rengeteg fiatal, nagy hangzavar. Kicsit fura. Kerestunk egy szimpi irodat, es fel ora beszelgetes utan kivalasztottuk az ENID nevu hajot, ami teljes harom napra megy ki a szigetekre (van ami csak ket nap es ket ejszaka). Ezen max 17 embert visznek, es amikor lefoglaltuk (este 8 korul), meg csak 12 utas volt, ami jol hangzott. Raadasul eleg jo aron sikerult egy un. combot venni, ami azt jelenti, hogy a Whitsundayen valo vitorlazas mellet a masik nepszerul program az 1000 km-rel delebbre levo Fraser Islanden 4WD autokazas, kempingezes. A combo olyan, hogy egybe kifizeted a kettot, es akkor olcsobban megkapod oket. Igy az egyebkent 130 AUD-s Frasert 80 AUD-ert be tudtuk fizetni. A fizetes kicsit nehezkesen sikerult, mert egy osszegben nem lehetett levenni a 800 AUD-t a szamlankrol a napi limit miatt, ugyhogy jol szet kellett darabolni. Aztan miutan kifizettuk, kaptunk mindenfele ingyen dolgot, pl. miutan visszajovunk a hajokazasbol, van egy ingyen ejszakank a hostelbe egy ketszemejes szobaba, meg ingyen megorzik a cuccainkat, meg ingyen parkolo a kocsinak, meg ingyen internet... Jol megvan ez csinalva! Atmentunk a vitorlasceg irodajaba, ahol megkaptuk az eligazitast, meg a kitoltendo papirokat. Aztan elindultunk visszafele, de mivel Kinga elegge tengeribeteg lett a multkor, akartunk venni valami tablettat. A gyogyszeresz viszont lebeszelt minket, merthogy nem kell a Whitsundayra, meg a vitorlason egyebkent is kevesbe lesz az ember tengeribeteg. Mar fel 9 korul volt, mikor visszamnetunk a kempingbe, gyorsan furodtunk egyet a medencebe, aztan zuhi, hajmosas, es kicsit pakolas, aztan mentunk aludni, nehogy faradtak legyunk holnap!